Ma szeretnék neked bemutatni az egyik kedvenc gyakorlatomat.
Segít neked abban, hogy kevésbé idegeskedj az életben, és sok megértést tanúsíts mások iránt. Így sikerül neked empátiával fordulni a körülötted élőkhöz, és cserébe szimpatikussá tesz.
Ez a gyakorlat mára a mindennapi gondolkodásmódommá vált. Gyakran kérdezik tőlem az emberek, hogyan lehetek mindig ilyen jókedvű és mindig ilyen pozitív. Ez nagy része ennek. Elárulom hát neked ma az egyik titkomat, és azt, hogyan lehetsz nyugodtabb és egyben vonzóbb.
Tény, hogy újra és újra találkozunk olyan emberekkel, akiket vagy furcsának vagy butának találunk, vagy akik olyan dolgokat tesznek, amik egyszerűen nem kedvesek.
Például: Egy társasági összejövetelen a barátnőd új pasija mond valamit, ami nálad csak teljes értetlenséget vált ki.
Hogy mondhat ilyet?!
Vagy a szupermarket pénztáránál valaki pofátlanul előretolakodik.
Az ilyen élmények elronthatják az ember kedvét.
Általában felidegesítjük magunkat, zavartak, megrendültek, sértettek vagyunk, vagy talán még konfrontálódunk is. Mi lenne, ha lenne egy módja annak, hogy kezeljük, ami mosolygásra késztet, és talán még jókedvre is derít?
A gyakorlatot „Kifogáskeresésnek” nevezem, méghozzá nem magadnak (mert a kifogásokat általában így használjuk), hanem annak a másik személynek.
Ehhez két megközelítés létezik:
A szórakoztató – a történetek, amiket kitalálunk az illetőnek, a lehető legviccesebbek és legképtelenebbek.
Vagy a különösen szeretetteljes – a „kifogás”, amit kitalálunk, különösen megbocsátó és elnéző.
Mindkét esetben érvényes: A kitalált történeteinknek egyáltalán nem kell igaznak lenniük. Ez teljesen másodlagos.
Szórakoztató: Az a férfi, aki olyan pofátlanul előretolakodott a pénztárnál, biztosan nagyon csúnya puffadása volt, és gyorsan fizetnie kellett, hogy végre kint tudjon pukizni.
Szeretetteljes: A barátnőd pasija egy teljesen más környezetben nőtt fel. Ott a dolgokat egyszerűen megbeszélték, és még ha durván is fejezték ki, az senkit sem bántott.
Biztosan egyszerűen nem volt tudatában annak, hogy a kijelentését félre is érthetik.
Tulajdonképpen szép, hogy ilyen naiv.
Fontos ennél a gyakorlatnál, hogy: A kifogásaink soha ne legyenek leereszkedőek, a la: „Na, hát buta, nem tehet róla.”
Tehát mindig egyenrangúak maradunk.
Minél gyakrabban gondolkodsz így, annál inkább növeled az életed könnyedségét.
Gyakorlatilag nyújtod és tágítod a képességedet, hogy jó fényben lásd az embereket.
Írd meg nekem, milyen vicces történeteket találtál magadnak! Érdekelne!
Ez úgyis menni fog!
