Most a hatrészes sorozat utolsó aspektusához érkeztünk, hogyan győzhetünk le sikeresen minden kihívást:
Ha már eljutottunk odáig, hogy elfogadjuk a kihívásunkat, szembenézzünk vele, és végül akár erősséggé alakítsuk, az már egy hosszú út.
Biztos vagyok benne, hogy te is átéltél már több ilyen átalakulást magadon. Ezen a ponton mindannyian megveregethetjük a saját vállunkat 😊.
Hiányzik még valami?
Igen.
Bár a társadalom sajnos általában egyre inkább elveszíti az igazi önzetlenséget, egyszerűen tagadhatatlan, hogy nekünk magunknak óriási jót tesz, ha segítünk másoknak.
Ráadásul őrülten kielégítő látni, hogyan viszi előre a többieket, ha a saját gazdag tudásunkból adhatunk nekik valamit útravalóul.
Ezért mondhatni, hogy a leküzdött kihívás „fekete öve” az, ha ezzel másoknak segítünk.
Ma szívvel-lélekkel coach vagyok, nem azért, hogy nagy pénzt keressek, vagy magamra irányítsam a figyelmet.
Azért teszem, mert semmi szebbet nem tudok elképzelni, mint megmutatni az embereknek, mit jelent az igazi életminőség, és hogyan növelhetik a kihívások, amiket az élet hoz, pontosan ezt az értéket.
Kérdezd meg tehát magadtól:
- Hogyan hasznosíthatom azt, amin épp keresztülmegyek, hogy másoknak segítsek?
- Mit tanácsolnék valakinek a helyzetemben?
Egy kis tipp: Néha sajnos az is előfordul, hogy túlságosan is szívesen osztogatunk tanácsokat, és kéretlenül közöljük a tudásunkat. Ezt inkább kevesebbre értékelik, és egyáltalán nem követik. Igazam van?
Ezért egyszerűen így csináljuk: Dolgozunk magunkon. Csendben és titokban. Amíg annyira (jobbá) nem változunk, hogy a többiek MAGUKTÓL jönnek hozzánk, és megkérdezik, miért vagyunk az utóbbi időben ennyire nyugodtak / jókedvűek / reményteljesek / élénkek / gondtalanok / kiegyensúlyozottak / magabiztosak stb.
És AKKOR mesélhetünk nekik valamit.
És így talál majd nyitott fülekre is.
Ez úgyis menni fog!
